A FÖLD LEGMÉRGEZŐBB TEREMTMÉNYE Cikk nyomtatása | Cikk küldése e-mailben Utolsó módosítás: 2005. szeptember 23. | Első megjelenés: 2005. szeptember 08.

A FÖLD LEGMÉRGEZŐBB TEREMTMÉNYE Cikk nyomtatása | Cikk küldése e-mailben Utolsó módosítás: 2005. szeptember 23. | Első megjelenés: 2005. szeptember 08. Nos, ki is legyen a győztes? Nem könnyű eldönteni. Annyi bizonyos, hogy van egy-két ígéretes példány a Földön, amely érdemes e cím elnyerésére. A "mérgező állatok" titka toxinjaikban rejlik, melyeket általában védekezésre használnak és a bőrükben vagy speciális mirigyekben tárolnak. A gyilkos toxin Ezek az állatok nem akarnak senkinek ártani, feltűnő színeikkel is inkább arra figyelmeztetnek, hogy jobban tesszük, ha messzire elkerüljük őket. Ha a ragadozó ezt a figyelmeztetést semmibe veszi, könnyen pórul járhat. Elég egy harapás vagy az első falat lenyelése, és már végzett is a méreg az éhes predátorral. A gyilkos toxin többnyire a szív vagy a tüdő működését állítja meg, melyet a halál beállta szinte azonnal követ. Egy csepp méreg A "szakma legjobbjaként" a rettentő nyílméregbékát (Phyllobates terribilis) említik a legtöbben. Az apró, mindössze 3-4 centiméteres állat bőrében található, megközelítőleg mindössze egy milligrammnyi méreg ugyanis tízezer egér vagy több mint tíz ember megöléséhez elegendő. Amint a béka toxinja bekerül a véráramba, már csak másodpercek vannak hátra a mit sem sejtő állat (vagy ember) életéből. Ezt a "képességét" több alkaloidnak köszönheti, melyek között az egyik legveszélyesebb a batrachotoxin. Ezzel az anyaggal a világon összesen öt állat rendelkezik: három Kolumbiában őshonos béka - a nyílméregbékával együtt - és két, Pápua-Új Guineában található madár. Mire jó a nyílméregbéka? A rettentő nyílméregbéka mérgét a Kolumbia keleti részén élő Choco indiánok felhasználják vadászataik során. Ők ugyanis még mindig a hagyományos fúvócsöves módszerrel szerzik a mindennapi betevőjüket. Ehhez csak a béka hátához kell dörzsölniük a nyílfejet, és máris mehetnek vadászni. Az így elfogott zsákmányt jól meg kell főzni, mert csak a magas hő hatására bomlik le a méreg. Akiknek otthonában lakozik egy ilyen példány, annak nem kell megijednie, a fogságban tartott példányok ugyanis a befogástól számított egy éven belül elvesztik "mérgező tehetségüket". S ha már eredetileg is fogságban születtek, akkor mérget sosem fognak termelni. Valószínűleg a batrachotoxin termeléséhez az eredeti környezet és táplálék megléte szükséges.